A babzsák nagyon klassz játék, főleg, ha sok van belőle. Nem törékeny, nem drága, nem foglal sok helyet, és -ha elég strapabíróra csináljuk- évekig bírja.
Igazi haszna, hogy nagyon jól fejleszti az ujjakkal, bőrrel való érzékelést, ami mai, vizuális ingerekkel telezsúfolt világunkban kevés hangsúlyt kap.
Hogyan készítsük a babzsákokat?
Kb. 20x25 cm-es, erős, de nem vastag pamutdarabokat vágjunk, minden babzsákhoz kettőt. (Persze ennél kisebbeket is készíthetünk.) Ezeket színükkel összefordítjuk, 3 oldalán összevarrjuk, majd kifordítjuk, megtöltjük, és a nyílását is bezárjuk.
Varrhatunk csupa egyszínű zsákot, választhatunk a természet színskálájából (ez a waldorfi megközelítés), de varrhatjuk a zsákokat vidám mintás anyagból is.
Hogy igazán sokáig bírja a gyűrődést, minden varráson kétszer menjünk át a géppel.
A legtartósabb akkor lesz, ha dupla zsákokat készítünk, a belső zsákba töltjük a magokat, és kap egy külső zsákot, huzatnak. Ez nagyon praktikus, főleg ha extrém töltetet is szeretnénk beletenni (pl gesztenye szúrós külső héja), vagy kisebb gyerekeknek szánjuk, akik esetleg megennék a véletlenül kipotyogó magokat. Ilyenkor azonban nagyon gondosan kel kiválasztani az anyagokat, hogy erősek, de vékonyak legyenek (kitapintható legyen benne a töltelék).
Mivel töltsük meg?
- bab
- lencse
- sárgaborsó
- kukorica
- búza
- cseresznye- vagy meggymag
- gesztenye
- gesztenye burka (csak nagyobb gyerekeknek, akik tudnak már óvatosan bánni vele)
- köles
- rizs
- makk
- polisztirol gyöngyök
- vastag madzag (kitapogatható legyen)
- gyöngyök
- szivacsdarabkák
- gomb, dobókocka, hungarocell darabkák, hiányos sakk-készlet néhány figurája, szóval bármi (persze ezekkel nem kell megtömni a zsákot, csak pár darab kell, hogy tapogatni lehessen)
A magokat, terméseket érdemes pár napra fagyasztóba tenni ( az esetleges kártevők elpusztítására), és alaposan kiszárítani felhasználás előtt. Ezek a zsákok nem moshatók, mert megpenészedik a töltelék.
Hogyan játszunk vele?
A kész babzsákokkal való játéknak ezer módja van. Lehet
- egymásnak dobálni/adogatni mondókával kísérve
- mondóka közben tapogatni, gyúrni őket
- a gyermek fejére, hasára, hátára tenni valamilyen mozgással összekötve (pl négykézláb mászás közben a hátra tenni egy zsákot, és vigyázzon, ne essen le)
- célbadobni egy ládába/vödörbe (a különböző anyaggal töltött zsákokat különböző erővel és módon kell eldobni, hogy célba jusson)
- ha néhány anyaggal két babzsákot is készítünk, lehet a babzsákkupacból tapintás alapján válogatni az egyformákat
- mi rakjuk le sorban a földre a zsákokat, a gyerek pedig lépkedjen végig rajtuk - a szúrósakat persze ne rakjuk a sorba! (Azért jó, ha nem a gyerek rakja le a zsákokat, mert akkor nem tudja előre, hogy mire fog lépni, tényleg minden zsák egy új meglepetés lesz.)
Mondókák
Mondóka a babzsák körbeadogatásához:
Megy a babzsák vándorútra.
Egyik kézből a másikra.
Aki tudja, meg ne mondja,
Merre van a babzsák útja.
Csili csalamádé, csili csalamádé,
Csili csalamádé, Sári (Laci, Peti stb) hopp!
Mondóka a babzsák lapogatásához:
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny (részlet)
(két babzsákra rátesszük a kezünket, és hol az egyik kezünket emeljük és tesszük vissza, hol a másikat)
Háp háp, háp,
jönnek a kacsák,
hű, de éhes,
hű, de szomjas
ez a társaság!
(a két babzsákra rátenyerelünk, és előre-hátra gyúrjuk)
Bú, bú, bú,
boci szomorú,
de hogy feszít
tyúkjai közt a kukurikú.
(a két babzsákra rátenyerelünk, és kifelé-vissza középre gyúrjuk)
Röf, röf, röf,
Orra sárba döf,
Sonkalábán
Kucu-néni
fürödni döcög.